Kábé már egy éve, hogy rendszeresen testépítek. Hogy repül az idő, krézi! Tavaly ősszel kezdtem el felismerni, hogy sem egy fiktív börtönszemélyiség által írt felnőttmesekönyv, sem az orrvérzésig tolt HIIT-edzések nem azok a dolgok, amik nekem kellenek, aztán Dr. Doug McGuff: Body by Science c. könyve után végleg átálltam a sötét oldalra. December elejére állítottam össze az edzéstervem, amit egészen idáig változtatás nélkül csináltam; egyedül  most a legutóbbi időkben kezdtem el a heti 2 helyett egy heti 3-mas, az "A" és "B" edzésnapokat A/B/A-B/A/B rendszerben váltogató rutint, mert kiderült, hogy ez az intenzitás ellenére nálam még bőven kipihenhető a heti 3 futás mellett is.

Egy nagyon tanulságos év van mögöttem és rengeteg info-/tapasztalat-/kéretlen jótanácsmorzsa kering a fejemben. Elkezdem leírni, aztán ha még eszembe jut más is, folytatom.

* Szeretem, hogy rengeteget lehet olvasni a témában, a jobbnál jobb könyvek mellett az internet tele van mindenféle érdekes blogokkal és fórumokkal. Elképesztő mennyiségű információt tudok a fejembe tömni és szintetizálni. A McGuff-féle könyv indíttatása alapján nálam elkezdett kialakulni egy vezérfonal, a HIT (High Intensity Training) edzéselvek mentén, így legalább egy értelmezési keretem van, hogy mit hova tegyek és mivel mit kezdjek.

* Utálom, hogy rengeteget lehet olvasni a témában. A net tele van egymásnak homlokegyenest ellentmondó állításokkal, ráadásul a jótanácsok nagy része szart sem ér, standard panelekből összeállított gittrágás. Basszus, egy évnyi olvasás után kábé össze tudnék rakni egy saját bodybuilder bullshitmagazint. A halálom a "tudományosan bizonyított". Minden, érted M-I-N-D-E-N bizonyítva van tudományosan és annak az ellenkezője is ugyanúgy. Nagyon sok infó eleve 1) szteroidhasználóktól, 2) táplálékkiegészítőket forgalmazó cégektől, 3) nagyokos seggfejektől jön és ennek megfelelően szűrendő.

* Baromi nagy előny a rugalmasság. A terem hétköznap reggel 6 és este 10 közt folyamatosan nyitva, hétvégén is majdnem így. Nem kell csoportokhoz, edzőkhöz, bárkihez igazodnom, egyszerűen be tudom illeszteni az életembe az edzéseket. Voltam már lenn reggel negyed hétkor és este kilenckor is, meg mittudomén, akármikor, ahogy adódott.

* A rugalmasság hátránya az, hogy másoknak is adott, ezért mindig vannak lenn. Jobb esetben kevesen. De minél kevesebben, annál inkább azon a gépen tehénkedve facebook chatelnek, ami PONT kéne.

* Látszik az eredmény. Nem nézek ki rosszul. Vannak izmaim, basszus! Ilyen még sosem volt. Az a fajta fittség, amit a saját testsúlyos edzéssel és kettlebellel gondoltam elérni, csak a kőkemény és szuperintenzív testépítő edzéssel jött össze.

* Látszik az eredmény? Az első hónapokban több ismerőstől is jöttek mindenféle visszajelzések, aztán gondolom megszokták. Vagy csak udvariasak voltak? És nem is látszik? Csak én látom úgy? De nem, én sem látom. Bizonyos szögből tök vékony a karom. És a mellizmom kurvára nem akar nőni. Minden komoly gyúrosnak két ilyen szappantartó alakú izom van a mellén, nekem meg nem. És a ... ---- állj, állj, áll. Szóval a lényeg, hogy az emberben ilyen korábban sosem tapasztalt, fura narcisztikus tendenciák alakulnak ki, ez ellen nincs mit tenni. Esetleg hallgatni róla és nem kiblogolni.

* A testépítés ugyanakkora hangsúlyt fektet az (egészséges) étkezésre, mint magára az edzésre, ez egyetlen más sportnál sem ennyire hangsúlyos. Életemben először sikerült végre valami képet kapnom arról, hogy mi és miért egészséges vagy nem egészséges. Meg hogy mi az a szénhidrát meg a makrotápanyag, meg a többi. Az étkezés az a tényező, amit talán az emberek 80%-a nem kezel a maga helyén ha sportról van szó. Én sem vagyok teljesen bűntelen, táplálkozási naplót például egy hétnél hosszabb ideig sosem sikerült vezetnem. És teljesen (hozzáadott) cukormentes diétán vagyok, kivéve ha kedvem támad betolni egy fél üveg Nutellát a tévé előtt. Itt még lehet fejlődni.

* Az a sok étkezési baromság... főleg, hogy a kalóriákból jönnek az izmok és a T Ö M E G. A tömegről annyit, hogy gyakorló ektomorfként sikerült az év közepére a tömegnövelőkkel kiegészített "minden jöhet, de főleg ha cukros"-diétával egy egész észlelhető pocakot növesztenem, amit mostanra talán nagyjából már ledolgoztam, és úgy 18% testzsírnál lehetek, ami azért még mindig nem annyira daliás. Tanulság: egy bizonyos mennyiségen felül a kalória úgyis csak zsírba' megy, akármit is ír a szupererős erőemelő szuperguru (hogy melyik? Bármelyik). Nem eheted túl magad a testalkatodon.

* A kondi megfelelően végezve biztonságos. A legtöbb sportsérülést a lendületből / hirtelen irányváltoztatással végrehajtott mozdulatok okozzák (ld. a teremfoci 30 felett, ami kábé egy hús- de legalábbis ízületdaráló). A lassan, full kontroll alatt végrehajtott, elsősorban gépes gyakorlatok nem veszélyeztetik az ízületek egészségét (mondjuk a terembe járók nagyjából 80-90%-a nem így edz, de ez más kérdés).

* ...vagy mégsem biztonságos. A térdemet pl. a combhajlító gép egész szépen kiakasztotta a kontrollált mozgás ellenére, azóta se mertem használni.