Nike FM 2013. Épp egy kicsivel lett rosszabb az elsőnél, szinte a statisztikai hibahatáron belül, de a bűvös 2:15-ből kicsúszva. Ha azt veszem, hogy összesen 4 hetet edzettem rá (87,5 km), egy lényegében futásmentes - vagy a meleg miatt szenvedve vánszorgós - nyár után, akkor korrekt. És mikor nem korrekt? Korrekt, na. Fasza. Sokkal kevesebb munkával reprodukáltam ugyanazt az eredményt, mint tavasszal és ez már önmagában tapsot érdemel. Nyáron nem lehet megváltani a világot.
Egyébként maga a verseny szinte idegnyugtató volt ahhoz képest, ami előtte zajlott. Elindultunk bringával, de J. gépe megadta magát félúton, aztán élethalálharcot vívtunk a földalattira feljutásért, utána futva a helyszínre, kapkodás a versenyközpontban: a pulzusmérő a táskában marad, vécézni persze kéne, de szokás szerint esélytelen - szerintem ki kéne dobni a Nike-t mint szponzort és behozni a BKV-t vagy a Toi-Toi-t, hátha lenne elég járat vagy vécé (itt a tanulság a következőre: NE SIMÁN KORÁN, HANEM KIBASZOTT KORÁN INDULJ EL EGY KIBASZOTT MEGBÍZHATÓ BICIKLIVEL ÉS EGY ATOMBIZTOS "B" TERVVEL - ÉS TUDD, HOGY MIT AKARSZ MAGADDAL VINNI). Ja, egyébként a múltkori bakit legalább nem követtem el a sokat ivással, így nem rettenetesen kellett hugyozni, csak simán nagyon.
A múltkor bevált fokozatosan gyorsuló stratégiát követtem, csak épp kicsit lassabban sikerült. 16-nál határozottan az az érzésem támadt, hogy "a félmaraton innen kezdődik", és tényleg. Egy kicsit sikerült rágyorsítani - csak a nyugati felüljáró zavarta meg a flow-t, az ott a vége felé egy nagyon rossz vicc - és az utolsó km-t sikerült 6 perces alatt meghajtani, a célegyenes előtt méterekkel megelőzve azt a két random futót, akiknek kilométereken át a hátát néztem. Tudom, kicsinyes vagyok, de engem az ilyenek motiválnak. Meg azon gondolkodtam, hogy ilyen kiképzőőrmesteresen a képébe kéne ordítani a belegyalogló triós váltósoknak, hogy "fussál, kopasz!". Hehe, második félmaraton, és már mekkora arcom van. A legjobb egyébként az eleje volt, amikor még volt energiám dumálni J-vel és mindenki olyan vidám és könnyed volt, a legrosszabb meg a Váci út a felüljáróval, nekem valahogy az élt a fejemben, hogy onnan kurva messze a Városliget, fáradt voltam, untam mindent, nem mélypont, de egy kis gödröcske.
Oké, ez is megvolt, és most?
A hosszabb távok még mindig nem vonzanak, nagyon korai lenne ebbe az irányba akár csak gondolkodni is. Sokkal jobban szeretnék egy stabil félmaratonista rutint szerezni és majd onnan építkezni, ha eljön az ideje. Ezen belül pedig - logikusan, hiszen a távolság a 21 km-el innentől behatárolt - gyorsulni akarok. Gyorsulásilag pedig akkor lennék boldog, ha sikerülne két órán belül lefutni a félmaratont. Ehhez kéne valami nagyon über edzésterv, amit egyelőre nem nagyon találtam. Azt gondolom, hogy a heti három rövid / résztáv /hosszú futás helyett a résztáv / résztáv vagy fartlek / hosszú felosztás lenne a jó irány, de majd kitalálom, hogy pontosan hogyan is.
