Hát ez zseniális. Gyakorlatilag tavaly óta nem fájt a lábam egyszer sem, simán bírtam a téli-kora tavaszi hónapok emelkedő terhelését, életem első 21 km-ét, aztán a péceli dombfutást is. Az elmúlt két-három hétben ráadásul épp csak szintentartó távokat futottam, 10 km fölé egyáltalán nem mentem.

És mikor kell lerobbannia a lábamnak? Igen, pontosan:most,  amikor terhelés se közel-se távol, lehetőleg egy nyugodtan átaludt éjszakát követő reggel, és természetesen nem is egy futást követő napon, hanem csak úgy, a semmiből. És nem is valami menő futósérülésről van szó, ez valami teljesen buta és jellegtelen helyen jelentkező valami, amit gyakorlatilag csütörtök reggel óta folyamatosan érzek a jelölt helyen. Nem is annyira menet közben, hanem inkább ha állok, tehát súly van rajta. Egyfajta nagyon alattomos, tompa, nem intenzív, de mégis folyamatosan jelen lévő "gyulladásszerű" érzés. Péntek estig semmit nem javult (pedig alig gyalogoltam, futásról szó sem volt), úgyhogy tegnap este J. tett rá valami kínai csodapataszt, és azóta nem álltam rá.

Este elviszem kocsmába, kap pár sört, aztán meglátjuk. Nagyon nem szeretnék még kevesebbet futni, mint amit az elmúlt 1-2 hónapban produkáltam...