Apropó, szeptember 14-én harmadszor is nekivágok egy félmaratonnak és ezt még csak most, augusztus végén kezdtem felfogni. Utólag már a tök tudja, miért, de még tavasszal neveztem a térdsérülésemből lábadozva a most épp máshogy hívott klasszikus szeptemberi futásra, de már tényleg nem tudom, mit is gondoltam. Aztán szerencsére nagyon gyorsan kiderült, hogy aznap barátaink esküvője lesz, így megkönnyebbülten elengedtem a dolgot és felírtam a teendők közé a verseny lemondását. >>>fast forward nyár végére>>> nemrég kiderült, hogy az esküvő halasztódik, én meg csesztem lemondani bármit, teljesen kiment a fejemből. Ráadásul Mr. Csé első félmaratonja lenne és két (sok) fröccs közt pedzegette a pár hete egy balatoni sörözőben, hogy milyen jó lenne együtt menni. Én meg asszem helyeseltem, vagy valami olyasmi, vagy nem is tudom. Na mindegy.

Amint látszik, brutálisan céltudatos és eltökélt vagyok. Mindenesetre lesz ami lesz, nem mondom le. Tervszerűen készülni ugyan nem készültem és a hátralevő időben már nem is fogok, de határozottan jó erőben érzem magam és egy-két hosszabbat is futottam, ha nem is rendszeresen. Ennyiből el lehet jutni a végéig. Rekordot (2:14:24) nem valószínű, hogy dönteni fogok, de elvileg még az is megcsinálható.

Érdekes lesz!