És igen!! Hezitáltam rajta vagy negyed évig, de végül megvan. Itt pihen a polcomon a Garmin Forerunner 210-es. Nagyon-nagyon sok pénz volt, de eddig nem tudtam olyan sportcuccot venni, ami ne térült volna meg százszorosan mozgásban, közérzetben, kényelemben (ezt most azért mantráznom kell egy kicsit).

A táv/tempó/idő adatok ugyan kábé eddig is megvoltak mobilból, de nagyon hasraütésszerűen mért az SGS. Meg aztán vagy talált épp GPS jelet, vagy nem, ahogy a kedve tartotta. Plusz mivel az utóbbi időben rákaptam a pulzusmérős edzésekre (a mostani edzéstervem pedig kifejezetten pulzus alapú, bár referenciaértéknek meg van adva az idő, a táv és a tempó is), de nem volt saját mérőm, erre is szükség lett.

A modell adott volt: az árak miatt a termékskála alsó végéről indultam és a 210-esnél meg is álltam: a 110-es is elég lett volna, ha be lehetne állítani rajta interval edzéseket, de nem lehet. A 210-esnél magasabb kategóriájú gépek meg csupa olyasmit tudnak, amire el sem tudom képzelni, hogy bármikor szükségem legyen.

Egyelőre csak az alapadatokat adtam meg és feltöltöttem az akksit: ezután rögtön elkezdett műholdat keresni, ami sem a lakásban, sem a gangon nem jött neki össze, úgyhogy mérgesen sípolni kezdett egy idő után és kikapcsolt. Ennyit az első benyomásokról.

Holnap megsétáltatom, aztán majd mesélek.